szűkülő pupilla
beléd képzeltem magam
teljes megváltó áhítattal
mikor rád varrtam magányom
nyomasztó súlyát.
te lépni sem bírtál.
csak erőtlenül szemlélted
a körös-körült. mert mindig
ettől a becsapódástól féltél
és hogy nem tudsz majd
összegörnyedés nélkül rám nézni.
így rohantam ki belőled.
némán, becsapva igazi arcod.
